LOSZ KONFERENCIA - ELEVEN

A konferencia főszponzora, a Mapei egy interaktív dekortermék-workshoppal készült, ahol az anyagokat nemcsak megnézni, hanem ténylegesen kipróbálni is lehetett. Betonhatású felületek, különleges textúrák és metálfényű bevonatok kerültek szó szerint kézközelbe. Nekem ez az irány kifejezetten tetszik: egy felületet egészen más katalógusban látni, mint megérinteni, felvinni, megtapasztalni, hogyan viselkedik, és közben már azon gondolkodni, hogy én hol és hogyan használnám.

A konferencia támogatója, a BAIC pedig egy egészen más területen adott lehetőséget ugyanerre a személyes megtapasztalásra: kipróbáltam a BJ30e-t és az X7-et is. A BJ30e-nél a belső tér részletei, a panorámatető, a meglepően nagy – lehajtott ülésekkel közel 1500 literes – csomagtér és az első lámpák karakteres formája nyerte el leginkább a tetszésemet. Persze arra is kíváncsiak voltunk, mit tud menet közben: a közel 280 lóerős hibrid rendszer gyorsításnál is megmutatta az erejét, könnyedén érte el a teszt során a 200 km/h körüli tempót.

Az X7 egészen más miatt maradt meg bennem. Itt leginkább az anyósülésen utazó kényelmére fordított figyelem és azok az elegáns extrák tetszettek, amelyekből érezhető, hogy az autót nem kizárólag a vezető köré tervezték. Az állítható lábtámaszos ülés, a panorámatető és a komfortfunkciók együtt sokkal inkább arról szóltak számomra, hogy milyen érzés benne utazni. Talán tervezőként ezért is volt érdekes egymás után megtapasztalni a két modellt. Más karakter, más prioritások, de mindkettőnél megjelent ugyanaz a gondolat, amivel egy enteriőrnél is sokat foglalkozunk: nem elég, hogy valami jól nézzen ki és jól működjön – az sem mindegy, hogyan érzi magát benne az, aki használja.

A BAIC-ról korábban nem volt igazán kialakult képem, ezért meglepett a minőségérzet, a felszereltség és az összhatás. Számomra érdekes alternatíva lehet azoknak, akik szeretnének nagyot álmodni designban, technológiában és kényelemben, de nem feltétlenül szeretnének vagy tudnak prémium árszinten autót választani. A minőség és a design iránti igény ugyanis nem feltétlenül kell, hogy egyet jelentsen a prémium kategória árcédulájával.

És talán éppen ez az élményközpontú gondolkodás volt az, ami miatt egy KALDEWEI - Oyo Duo kád is ennyire megmaradt bennem. Stefan Diez által tervezett, ovális formájú, zománcozott acélból készült kádba integrálható hangrendszer hallatán rögtön elképzeltem, ahogy egy hosszú nap végén ülök benne, a zene ritmusa megmozgatja körülöttem a vizet, én pedig közben próbálom levezetni az aznap begyűjtött impulzusokat. Számomra valahol itt válik igazán érdekessé a technológia: amikor már nem önmagáért van jelen, hanem hozzátesz ahhoz, ahogyan egy teret és benne egy pillanatot megélünk.

Bihari Ádám gondolatai pedig egy teljesen más oldalról kapcsolódtak ugyanehhez a változáshoz. A természetes alapanyagú építészet egyik hazai képviselőjeként azt keresi, hogyan lehet a tradicionális építési tudást és természetes anyagokat nem valami múltban maradt dologként kezelni, hanem a kortárs építészetben újragondolni. Talán a változásnak is ez az egyik legérdekesebb oldala: nem feltétlenül az a fejlődés, hogy mindent lecserélünk valami újra. Néha éppen az, hogy egy régi tudásra, anyagra vagy megoldásra tudunk új szemmel nézni.